HTML

FEHÉRGYARMAT

Fehérgyarmat. Élhető és szerethető marad-e Szatmár és benne településünk? Rajtunk múlik.

Friss topikok

  • Ferenc Ifj Kocsis: Örülök, hogy találtam blogot Fehérgyarmattal kapcsolatban, van egy mellék szöveg, hogy Szatmár és ... (2019.01.18. 12:45) Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Bárdos Lajos)
  • Ferenc Ifj Kocsis: Örülök, hogy találtam blogot Fehérgyarmattal kapcsolatban, van egy mellék szöveg, hogy Szatmár és ... (2019.01.18. 12:19) CSENGERÚJFALU:
  • gersgorin: Tündérem? :) Hát ez kedves :) Igen amúgy, Morvai ügye pont egyenlő súllyal kerül a mérlegbe, mint... (2010.04.17. 16:16) Olvasgatok
  • Artaban: @fórumoskomi: néha dolgoznom is kell, és kevés embernek engedem, hogy ide írjon. Így nem mindig a ... (2010.03.25. 14:50) "Valahol Európában! "- olvasói levél
  • Artaban: Tisztelt sanyi.45! Második hozzászólásodat a már leírt álláspontom miatt nem áll módomban beenged... (2010.02.23. 10:25) Minket is érint

2010.04.06. 11:06 Helytörténész

CSENGERSIMA

CSENGERSIMA:
 
Neve személynévi eredetű: az alapjául szolgáló név a Simon (latin Simeon) személynévből alakult rövidüléssel és – a kicsinyítő – becéző képzővel. Az előtag Csenger közelségével van kapcsolatban, s megkülönböztető szerepű. Hivatalosan 1908 óta ez a neve, de már 1904-ből is van rá adat.
A község a forrásokban 1327-ben tűnik fel, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét, mint nászhozomány fiainak átengedte. A XIII. századból fennmaradt temploma a bizonysága annak, hogy az első említésnél jóval korábban keletkezhetett. Hajdan Nagy- és Kissima volt, mindkettőt a Mikolai család birtokolta. 1331-ben a Szárazbereki és Simai családok osztoztak meg rajta. 1339-ben Szárazbereki Lászlót hamis pénzverésért megégetésre ítélte I. Károly, s birtokait Tamás erdélyi vajdának adományozta. Testvérei azonban megtartották a maguk részét, így 1362-ben az utód nélkül meghalt János vagyonát megszerezték. 1378-ban a Mikolaiak osztoztak a maguk részén. 1406-ban elfoglalta tőlük Drágfi és Balk máramarosi vajda, de ismét visszakapták. Ezután egészen a XIX. század közepéig a Mikolaiak maradtak itt a fő birtokosok. A XVIII. században birtokot szereztek a Mikolai család leányutódai révén a Korda, Szodorai, Gáspár, Mándi és Szirmai családok is. A XIX. század közepéig ugyanők voltak a tulajdonosai, később nagy része a Korda utódoké lett. A települést a Rákóczi-szabadságharc, az 1709. évi pestisjárvány, és az 1717. évi tatárbetörés szinte elnéptelenítette. Lakói a közeli rozsályi és szatmári várban kerestek menedéket. A XX. század elején Vécsey Aurélnak és Pap Kálmánnak volt itt jelentősebb földbirtoka.
A helyi hagyomány úgy tartja, hogy határában, a Máty-dűlő területén feküdt hajdan Máty, Mátyfalva (Mágy, Mágyfalva) középkori falu. A történelmi források nem szólnak róla. Az 1970. évi árvízben szinte teljesen romba dőlt Nagygécet 1981. december 31-én hivatalosan Csengersimához csatolták.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fehergyarmat.blog.hu/api/trackback/id/tr571898292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása