HTML

FEHÉRGYARMAT

Fehérgyarmat. Élhető és szerethető marad-e Szatmár és benne településünk? Rajtunk múlik.

Keresés

Friss topikok

  • Ferenc Ifj Kocsis: Örülök, hogy találtam blogot Fehérgyarmattal kapcsolatban, van egy mellék szöveg, hogy Szatmár és ... (2019.01.18. 12:45) Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Bárdos Lajos)
  • Ferenc Ifj Kocsis: Örülök, hogy találtam blogot Fehérgyarmattal kapcsolatban, van egy mellék szöveg, hogy Szatmár és ... (2019.01.18. 12:19) CSENGERÚJFALU:
  • gersgorin: Tündérem? :) Hát ez kedves :) Igen amúgy, Morvai ügye pont egyenlő súllyal kerül a mérlegbe, mint... (2010.04.17. 16:16) Olvasgatok
  • Artaban: @fórumoskomi: néha dolgoznom is kell, és kevés embernek engedem, hogy ide írjon. Így nem mindig a ... (2010.03.25. 14:50) "Valahol Európában! "- olvasói levél
  • Artaban: Tisztelt sanyi.45! Második hozzászólásodat a már leírt álláspontom miatt nem áll módomban beenged... (2010.02.23. 10:25) Minket is érint

Linkblog

Archívum

Feedek

XML

2010.07.25. 10:30 Udud István

Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Benczúr Gyula)

 

Utcáink
és intézményeink
névadói
 
Benczúr Gyula
(1844-1920)
 
Nyíregyházán született a magyar történelmi festészet kiemelkedő alakja.
Kassán, Münchenben tanult. A müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója, később tanár lett. Itthon Hunyadi László búcsúja című képével vált ismertté. Ábrázolóképessége, technikai tudása minden festményén magáért beszél. Történelmi tárgyú képei közül legismertebb még a II. Rákóczi Ferenc elfogása, a Vajk megkeresztelése és a Budavár visszavétele. Kora több közismert alakjának portréját megfestette, többek között Ferenc Józsefét és gróf
Tisza Istvánét. 19o6-ban a főrendi ház örökös tagjává nevezték ki.
Halála után a Nógrád megyei Dolányt Benczúr-falvának nevezték el.
 
Udud István
 
 
 
 
Benczúr Gyuláról
 
„A korszak hivatalos festészetének legkiemelke-dőbb képviselője Benczúr Gyula… Gazdagon áradó, minden témára alkalmas festői tehetségét a müncheni Piloty-iskolában fejlesztette ki. Itt alakult ki a kissé pufogó reprezentáció olyan hatásos iránya, amely a történelmi festészetre és az arcképfestészetre sokfelé hatott… Nemcsak a Rubens-re emlékeztető festőiség gazdagsága ejti rabul kortár-sait, hanem a problémátlanság és a derűlátás, ami minden művére jellemző… Működé-sének fő területe, ahol a legjobbat alkotja, az arckép. Ezek sorában családtagjairól festett bensőséges és megkapó műveken át a hivatalos, olykor dölyfös arc-képekig ível változatos munkássága. Magabiztos tartású, fennkölt kifejezésű arcképei közt több jól jellemzett kép akad és megér-teti, hogy Benczúr kedvéért mesteriskolát alapítottak a Képzőművészeti Főiskolán, amely immár a külföldi akadémiákkal is versenyzett.”
(Dercsényi Dezső- Zádor Anna: Kis magyar művészet-történet)

 

 
 
Tájékoztató
 
 
A névadó                                                       A róla elnevezett út, utca, tér, intézmény                                                         Egy kis ismertető
 
Benczúr Gyula                                                   Benczúr Gyula utca
A város nyugati oldalán. Az Ady Endre utcából (a Bajcsy- Zsilinszky utca folytatásaként) induló Szamos utcából 1970 után létesített második utca.

 

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.06.06. 11:00 Udud István

Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Bem József)

 

Utcáink
és intézményeink
névadói
 
Bem József
(1794-1850)
 
Lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége.
Előbb hazája szabadságáért küzdött az orosz cár elnyomó hatalma ellen. Az 1831. évi osztrolenkai csata során nemzetközi katonai tekintélyt vívott ki magának. Az 1848/ 49-es forradalmak idején előbb a bécsi forradalom, majd a magyar szabadságharc ügyét szolgálta. Az erdélyi hadsereg főparancsnokaként fényes győzelmeket aratott. Fáradozott a nemzetiségek közötti béke megteremtésén. Szárnysegédével, Petőfi Sándorral kölcsönösen nagyra becsülték egymást. Az orosz és osztrák túlerő s a hadvezetésben kialakult ellentétek miatt Segesvár, majd Temesvár mellett csatát vesztett.
A bukás után külföldre távozott. 185o-ben Szíriában halt meg.
 
Udud István
 
 
Petőfi Sándor:
Az erdélyi hadsereg
 
Mi ne győznénk? Hisz Bem a
                                       vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszúálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.
 
Ott megy ő, az ősz vezér; szakálla
Mint egy fehér zászló lengedez;
A kivívott diadal utáni
Győzelemnek a jelképe ez.
 
Ott megy ő, a vén vezér, utána
A hazának ifjúsága, mi,
Így kísérik a vén zivatart a
Tengerek szilaj hullámai.
 
Két nemzet van egyesülve bennünk,
S mily két nemzet! a lengyel s
                                           magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?
 
Egy a célunk: a közös bilincset
Összetörni, melyet hordozánk,
S összetörjük, esküszünk piros, mély
Sebeidre, megcsúfolt hazánk!
 
Küldd elénk, te koronás haramja,
Légiónként bérszolgáidat,
Hogy számodra innen a pokolba
Holttestökből építsünk hidat.
 
Mi ne győznénk? Hisz Bem a
                                       vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszúálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.
 
 
 
 
Tájékoztató
 
A névadó                                          A róla elnevezett út, utca, tér, intézmény

                                                                          Egy kis ismertető
 
Bem József utca                                                Bem József utca
                                                A város nyugati részén a Táncsics Mihály utcából nyíló
                                                            harmadik utca. 1970 után nyitották.
 
 
 
 

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.05.22. 07:05 Udud István

Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Bartók Béla)

 

 
Utcáink
 

és intézményeink

névadói
 
 
Bartók Béla
(1881-1945)
 
 
Zeneszerző, zongoraművész és zenetudós, a magyar és egyetemes zeneirodalom korszakalkotó egyénisége.
A Zeneakadémiát kitűnő eredménnyel végezte el. Kezdeti kísérletezés után Kodállyal együtt a népzenére alapozva alakították ki az új zenei stílust. Nagy művei: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, valamint A csodálatos mandarin című színpadi művek, de zongoraversenyei, vonósnégyesei, kórusművei is nagysikerűek. Európai hangversenykörútjain is nagy érdeklődést vívott ki. A népek testvériségét hirdette, s ez a fasizálódó Magyarország urainak nem tetszett. A háború elől az USA-ba menekült. New-Yorkban halt meg 1945-ben.
 
Udud István
 
 
 
 
 
Fodor András : Bartók
(Részlet)
 
 
Nem emlékszem, mikor mondtam ki
nevedet először, de benne
valami komor tisztelet már
akkor is volt. A puszta névért
lelkesedtünk, mert tisztaságot
jelentett; hittevőt, a teljes
rokont, a helyettünk cselekvőt,
akire gúnyos kétkedők közt
büszkén mutatunk: ránk hasonlít.
 
 
 
Illyés Gyula: Bartók
(Részletek)
 
„Hangzavart?” – Azt! Ha nekik az
ami nekünk vigasz!
Azt! Földre hullt
pohár felcsattanó
szitok-szavát, fűrész foga
 közé szorult
reszelő sikongató
 jaját tanulja hegedű
s éneklő gége – ne legyen béke,
ne legyen derű
a bearanyozott, a fennen
finom elzárt zeneteremben,
míg nincs a jaj-sötét szívekben!
 
 
Te megbecsülsz azzal,
 hogy fölfeded, mi neked fölfede6tett,
a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt –
te bennünket növesztel azzal,
hogy mint egyenlőkkel
 beszélsz velünk.
Ez – ez vigasztal!
Beh más beszéd ez!
Emberi, nem hamis!
A joggal erőt ad
a legzordabbhoz is:
a kétségbeeséshez.
 
 
 

Tájékoztató

 

 

A névadó                                                       A róla elnevezett út, utca, tér, intézmény

Egy kis ismertető

 

Bartók Béla                                                                          Bartók Béla utca

A város nyugati részében létesült. A Honvéd utcából balra déli irányba induló első utca. Vége a Dózsa György utcába kanyarodik.

 
 
 
 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: bartók béla udud istván utcák terek intézmények névadói fehérgyarmaton


2010.05.09. 12:17 Udud István

Udud István: Utcák, terek, intézmények névadói Fehérgyarmaton (Bárdos Lajos)

Utcáink

és intézményeink

névadói

 

Bárdos Lajos

(1899-1986)

 

Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, tanár, karnagy, a zenetudományok doktora, érdemes és kiváló művész.

Budapesten született, ott végezte iskoláit. Egyik tanára a Zeneakadémián Kodály Zoltán volt. Kezdetben gimnáziumi énektanár, majd a Zeneakadémia tanára. Itt egyebek közt hangszerelést, népzenét, zeneelméletet tanított. Több kiváló kórus karnagya volt, többek között a Mátyás-templomé. Egyik szervezője az Éneklő Ifjúság mozgalomnak, szerkesztője a Magyar Kórus című folyóiratnak. Színpadi művek, hangjátékok, misék, zsoltárok, himnuszok, egynemű és vegyeskari művek szerzője. Több Petőfi- és Ady- verset megzenésített.

Előadásaival, és zenei tárgyú írásaival is sokat tett a magyar zenekultúra meg- és elismertetéséért.

 

Udud István

 

 

 

Részlet

Bárdos Lajossal készült

riportból

 

"Többször kérdezték, hogy különböző foglalkozásaimból melyiket hogyan műveltem. Ha magamba nézek, azt mondom, hogy a vezénylésbe adtam a legtöbbet igazi énemből. Tragédiája ennek a munkámnak, hogy elröppen. Abban a pillanatban, azokban a percekben ott él valami. Az énekkarról, mint parabola-tükörből sugárzik a közönség-re - és három perc múlva vége. Úgy érzem,  ott éltem a zenét.”

 


Bárdos Lajos

gondolata a zenéről

 

„A zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést és fogékonyabbá tesz más szépségek iránt.”

 

 

Tájékoztató
 
A névadó                                                       A róla elnevezett út, utca, tér, intézmény
Egy kis ismertető
 

 

Bárdos Lajos                                        Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ és Alapfokú  Művészetoktatási Intézmény

                                                                       A 2006- ban a Városi Művelődési  Ház és könyvtárral összevont intézmény iskolája van a Bajcsy- Zsilinszky u. 15. szám alatt. Az 1980- as évek második felében épült iskola eredetileg a 3. sz. Általános Iskola nevet viselte. Az ének- zene tagozatos iskola Bárdos Lajos nevét 1992- ben vette fel.

 

                           

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment


2010.04.16. 14:34 Helytörténész

CSENGERÚJFALU:

 

 
Neve a Csenger melletti új, tehát a környező településektől későbben keletkezett falura utal. 1383-ban Wyfalu néven jegyezték föl. Mindig Csengerhez tartozott és annak a sorsában osztozott. A Csaholyiaké volt a XVI. század közepéig, akkor az 1574-ben fiúsított és beiktatott Csaholyi lányokkal a Brebiri Melithek kapták meg. Lekcsei Sulyok Ferenc is a Csaholyi ágból házasodott s e két család mellett földesurai voltak a XVII–XVIII. században a Vetéssy és Pongrácz családok, s későbbi urai nagyrészt az ő részükön jutottak itt birtokhoz. 1747-ben gróf Teleki Ádám is részt kapott benne. A XIX. század elején gróf Teleki József, gróf Degenfeld Miksa, Jékey István, Osváth Gergely, Uray György, Isaák Gáspár, a Vályi, Ujhelyi, Szuhányi, Korda és Komoróczy családok, majd a gróf Degenfeldek voltak a földesurai.
A községre 1855-ben nagy árvíz zúdult, csak néhány ház maradt épen, 1863-ban pedig a település fele leégett. A XX. század elején herceg Odescalchy Gyuláné született Degenfeld Schönborn Anna és gróf Tisza István voltak a legnagyobb birtokosai. A hajdan nagy lápi határához tartozott a Bócsy, Danka, Jeney, Nagy, Odescalchy és Tisza tanya is. Dűlőnevei közül érdekesebbek a Pénzverőház, Ástomrét, Pozsonhalma. A hagyomány szerint az ősi falu Meggyes néven a Meggyesta dűlő dombos részén feküdt, de a terület elláposodása miatt lakói elhagyták, és a jelenlegi helyre költöztek. A történelmi munkák Meggyesről nem tesznek említést.
Helytörténeti érdekességek közé tartozik, hogy Csengerújfalu neves szülötte Peres Sándor óvodapedagógus 1863-ban született. Országos mozgalmas indított a tanító és óvóképzők egyesítésére, munkásságát külföldön is elismerték.
 
 
 
 
 
 
 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment


süti beállítások módosítása